December 2017
V H K Sz Cs P Szo
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

3d_pano.png

webcam.png

 

Fonyódi séták

A fonyódi séták kiindulópontja a város központjában található vasútállomás.

Az épület falán található a Kaposvár-Fonyód vasútvonal 1896-os indításának emlékére a 100. évfordulón állított tábla. A vasúti közlekedés Kaposvár és Fonyód között 1896. július 15-én indult meg s hozta magával a fürdőélet fellendülését, ekkor épült meg a vasútállomás épülete is, amit azóta lebontottak.
A vasútállomástól keletre áll az Országzászló, amelyet 2003-ban állított a városvédő egyesület az egykori hősi emlékmű talapzatára.

A vasútállomástól délre, a kikötőben, a Hajóállomás díszes épületét 1913-ban Kaáli Nagy Dezső mérnök, balatoni kikötő-felügyelő tervei alapján építették. A Balaton felé haladva látható Lányi Antalnak, a Balaton első átrepülőjének tiszteletére állított emlékoszlop, tábla, aki Badacsony és Fonyód között 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont.


A parton Kiss István Páros akt (Emberpár) című szobra. A sándortelepi strand bejáratánál a múlt század hangulatát megidéző fürdőző párfából faragott szobra köszönti a vendégeket.


A móló 1898-ban épült, melyet tervezője, Scholcz Gyula műszaki főtanácsos igen helyes esztétikai szépérzékkel a Gulács-hegy merőleges középvonalának irányított. Ezt a ma kövekből felhányt mólót 1906-ban át építettét, majd hullámtörő létesítésével a mai korszerű kikötőt alakították ki, amely a Balaton part leghosszabb mólója, 464 méter.

A kikötőben található a kikötői üzletsor, ahol a vendég kedvére töltheti szabadidejét.

A kikötőből kelet felé haladva a Fürdő utcában a Villa Galéria épületének falán látható az épület egykori tulajdonosának, Németh Istvánnak, Kaposvár első polgármesterének emléktáblája, aki az 1910-es évekig ebben a villában töltötte nyarait, manapság egész nyáron át változatos kiállítások várják az érdeklődőket.

A vasútállomással szemben van a Millecentenáriumi park és a Díszkút, amely balatoni madarakat formáz. A parkban az Ülő nő szobra. Ugyanitt áll az egykori Vasúti Szálloda, amely 1897-ben épült. Több évtizeden keresztül szálloda és vendéglő volt, 1985 óta középiskolai kollégium. Az első Anna-bálok színhelye, falán emléktábla. A Balaton Kollégium déli oldalán van az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléktáblája és kopjafája.

Az épülettől kelet felé haladva a Dísz térre érünk, ahol a Zsolnay kút csobogó vize kedvelt hűsítő a nyári melegben.
A Dísz térrel szemközt áll a Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola. Az 1980-as évek végén a gimnázium átépítését a Makovecz-irodában dolgozó Salamin Ferenc építész tervezte. Az épületben a Fonyódi Helikon költőtalálkozókat idéző emléktábla van.

Itt, a Hunyadi János utcán haladva látható egy régi nyaraló falán Fodor András költő emléktáblája, aki Fonyódon írta verseit, s ezer szállal kötődött a városhoz.
Ha a vasútállomástól a Szent István utcán végigmegyünk, eljutunk az országban egyedülálló, kettős várárokkal erősített fácánosi palánkvárig, ahol a török idők emléke, Magyar Bálint várkapitány vitézsége ma is elevenen él a nyaranta megrendezett Hadijátékokban, ugyanakkor a gyerekek számára kedvelt játszóhely. Ugyanitt fekete márvány obeliszk őrzi a törökverő hősök emlékét. A Palánkvár déli végében állnak a Fonyód várossá avatásának 10. évfordulóján, 1999-ben ültetett, ma már egyre terebélyesedő tölgyfák.

A Palánkvártól nyugatra, a Lenke utca 21. sz. alatt áll Fonyód egyetlen, máig is megmaradt népi műemlék épülete, a 200 éves Présház-étterem. A birtokos Lengyel család építette az 1800-as évek legelején a szőlőbirtok kiszolgálására. Szőlőprés gerendájába egy bölcs megállapítást véstek 1833-ban: "Anno 1833. A szőlő három gyümölcsöt terem. Az első gyönyörűség, a második részegség, a harmadik bánat."

Ha a vasútállomástól a József utcán indulnak az út jobb oldalán a Testvérvárosi parkutunk első állomása. Itt láthatóak Fonyód testvérvárosának (Leipheim, Borszék, Novi Vinodolski, Érsekújvár) címerei és zászlói, valamint a távolságukat és irányukat mutató tábla.

Az útról jobbra letérve az ún. Birka lépcsőre a Panoráma sétányon egészen a bélatelepi villasorig juthatunk. Útközben a fonyódi Fafaragó tábor alkotásaiban gyönyörködhetünk, a magyar történelem jeles alakjait, eseményeit álmodták fába a művészek.
A József utcán az ország mondhatni legszebb szerpentin útjának emelkedőjén haladva a Valkó kilátónál pihenhetünk, és megcsodálhatjuk a lenyűgöző szmközti panorámát. A kilátó után találjuk közvetlenül a Kripta villát, amelynek legendája évtizedek óta elérzékenyíti a látogatókA beteljesületlen szerelem arra késztette a kedvesét elvesztő férfit, hogy a maga s elhúnyt szerelmének alakját kő-nászágyba faragtassa. Az épület előtt áll Árpád vezér fából faragott szobra, amely a 907-es pozsonyi csatának is emléket állít.


Az út baloldalán az erélyi fatemplomokat idéző, 1936-ban épült protestáns templomáll, amely a fonyódi református és evangélikus gyülekezetnek is otthonául szolgál. Előtte a II. világháborúban elhunyt polgári áldozatok nevét tartalmazó kopjafaemlékezik Fonyód mártírjaira. Innen a Sipos-hegy tetejére az erdei úton juthatunk fel. A kilátóból lenyűgöző kép tárul elénk, Keszthelytől Keneséig - a Balaton-parton egyedül erről a helyről - láthatjuk az egész Balatont. A Sipos-hegy sétányain, az Erdei tornapályára elhelyezett táblák segítségével kedvünkre megmozgathatjuk végtagjainkat.

A protestáns templomtól nem messze, a József utcáról jobbra lekanyarodva a Templom utcában láthatjuk az 1902-ben épült katolikus templomot (falán emléktábla), mellette a fából faragott Jézus szobor.
A templom után továbbhaladva a Kossuth-erdőbe érünk, ahol Benedek György szobrászművész, Fonyód I. és a II. világháborúban elesett katonáinak emlékére emelt monumentális munkája áll. Az erdővel szemközt látható az 1940-ben felépült Magyar Bálint Általános Iskola épülete, akkor még mint polgári iskola. Az 1980-as évek második felében a szintén a Makovecz-irodában dolgozó Zsigmond László építész tervei alapján építették jelenlegi állapotába. A parkjában az 1848/49-es szabadságharcra emlékeztető kopjafa áll.

A Kossuth-erdőből déli irányba kitérve a Fő utcán végighaladva láthatjuk a városháza 1939-ben emelt épületét, vele szemben egy 1942-ben, majd az utcán tovább menve egy 1862-ben állított kőkereszt.

A Kossuth-erdőből a Bartók Béla utcán tovább sétálva a volt Velics-villa falán Szinyei Merse Pál táblája őrzi emlékét annak, hogy a nagy festő 1916 és 1917 nyarát ebben a villában töltve kilenc képet festett Fonyódról és a Balatonról. Az épületben működik a Fonyódi Múzeum, amely a Balaton állat- és növényvilágát, a tó természetvédelmét, kultúrtörténetét, Fonyód helytörténetét és néprajzát bemutató állandó kiállítással, és rendszeresen megújuló időszaki tárlatokkal várja a látogatókat. A múzeum falán van a korabeli tulajdonosok, Velics Antal orientalistának emléket állító tábla. A múzeum előtt gróf Zichy Béla mellszobra, mely Bélatelep névadójának, a terület egykori tulajdonosának emlékét híven őrzi.

Utunkat folytatva jobboldalon láthatjuk a Zeneiskolával szemben az 1900-ban emelt Mária szobrot. Az épület egykor a Vaszary család tulajdonában volt, ők állították nagybátyjuk, Vaszary Kolos prímás, esztergomi érsek javaslatára a kegyhelyet. Az épület átépítését szintén a Makovecz-irodában dolgozó Ekler Dezső tervezte.

Az út másik oldalán kezdődik a híres fonyód-bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni, s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait eredeti formában. Bélatelep a jómódú, "úri középosztály" tagjainak volt a nyaralóhelye. Jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere. Huszka Jenő zeneszerző, a pezsgő-gyáros Törley család.

A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékszobrát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Két oldalán gránittáblákat állított a Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület Fonyód szerelmesére emlékezve, illetve egy kopjafa is az ő emlékét idézi.

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc majd 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen, s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.
Kitérőt téve a térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra jutunk. Az épületet 1928-ban emelték, s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. Falán egy 1944-ben állított tábla, amely az első fonyódi fürdőzőknek, a majdan létesített Bélatelep felfedezőinek állít emléket. Ezen a helyen állt a 103-as számú vasúti őrház, amelynek tisztaszobáját kibérelve töltötték szabadidejüket a Magyar Tenger partján az ősfürdőzők, és fedezték fel a fonyódi Balaton partot az 1860-as évektől kezdődően.

Innen a 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, majd letérve a Báthory utcában áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak háza. Fonyód nagy örege matuzsálemi kort élt, 100 éve alatt régészkedett, foglakozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla, ablakmélyedésében mellszobra őrzi nagyságát.

Visszatérve a Szaplonczay sétányra a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját, aki szintén évtizedeken át nyaralt, és dolgozott Fonyódon, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte, innen délre áll a Törley család villája.


A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.
Ugyancsak itt láthatjuk - a róla elnevezett tére - Bélatelep névadójának, gróf Zichy Blának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét, és lehetővé tette, hogy felépítség a legszebb balatoni villasort.

A sétányról balra letérve erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóból gyönyörködhetünk a csodálatos panorámában, északon a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és Keszthely nyújt maradandó esztétikai élményt. Az erdőben az Edison utcától nem messze van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint halála után szeretett erdejében helyezték végső nyugalomra.

A Bartók Béla utcán végighaladva a Turul utcában régi uradalmi épületeket látunk a magtár és az egykori cselédlakások homlokzatán gróf Zichy Béla címerével.